A kétéltűeket fertőző rajzóspórás gomba, a Batrachochytrium dendrobatidis (Bd) által okozott, fertőző és sokszor halálos betegség, a kitridiomikózis több mint 700 kétéltűfaj állományait érintette súlyosan világszerte.
A bőr keratinrétegét tönkretevő gomba súlyos fertőzés esetén a kétéltűek só- és ionháztartását teszi tönkre, ami az egyedek elhullásához vezet. (És megjegyzendő, a halálos törzsek terjedéséhez jelentősen hozzájárult az ember is, egyes békafajok – karmosbéka, amerikai ökörbéka, óriásvarangy – kontinensek közötti exportjával. Ráadásul az ember által végzett környezetpusztítás a kétéltűek sebezhetőségét is nagyban növelte.) A világ több régiójában számos faj eltűnését írják a Bd számlájára, és eddig sikeres kezelésre csak fogságban tartott állatoknál volt példa.
Mallorcai dajkabékák, a bal oldali hím a hátán petéket cipel
(fotó: Dr. Jaime Bosch ©)
Az európai fajok közül a legsúlyosabbam a mallorcai dajkabékát (Alytes muletensis) érintette a fertőzés. Ez az eleve szűk elterjedésű és speciális élőhelyigényű kétéltű mindig a legveszélyeztetettebb fajok közé tartozott. A Londoni Zoológiai Társaság és Imperial College, valamint a spanyol Nemzeti Természetrajzi Múzeum együttes erőfeszítéseinek hála, a kórokozót sikerült kiirtani a dajkabéka természetes élőhelyeiről. A békákon és ebihalakon fungicid (itraconazole) kezelést alkalmaztak, míg az élőhelyeket egy laboratóriumokban széles körben használt fertőtlenítő szerrel (Virkon S) kezelték. Dr. Trenton Garner, a kutatás egyik vezetője, a Londoni Zoológiai Társaság munkatársa szerint jelentős áttörést sikerült elérni, első ízben sikerült hosszabb időn át mentesíteni a vadon élő egyedeket a fertőzéstől. Hozzátette, e kritikus természetvédelmi kérdés kezelése egyszerű, hathatós és máshol is alkalmazható módszereket igényel, a tanulmányukban bemutatott metódus pedig megfelel e kritériumoknak.
Kitridiomikózisban elpusztult béka (forrás: Wikimedia Commons)
Ugyanakkor az is igaz, hogy e faj esetében elég speciális körülmények álltak fenn, amik lehetővé tették a betegség leküzdését: az élőhelyek kicsik és egymástól elszigeteltek, az egyedek pedig többnyire átalakulás előtt, ebihalként telelnek át, nem rajzanak szét nagyobb távolságra. Egyelőre még nem tudható, hogy nagyobb területű és kevésbé elszigetelt populációkon mennyire lesz hathatós ez a típusú védekezés és a felülfertőzés gátlása, de valószínűleg van olyan eleme a programnak, ami a világ más részein is használhatónak bizonyul a kitridiomikózis elleni harcban. A tanulmány a Biology Letters folyóiratban jelent meg.
A rövid hír eredetije:
http://www.zsl.org/science/news/scientists-discover-method-to-eliminate-killer-fungus-in-amphibians
A Biology Letters cikk:
http://rsbl.royalsocietypublishing.org/content/11/11/20150874