Korábbi soroksári kiadványok:
BIODIVERZITÁS A SOROKSÁRI BOTANIKUS KERTBEN – könyvbemutató
A kiadvány az interneten keresztül is megrendelhető: itt.
A kötet ára: 3900 Ft plusz postaköltség, de a kötet(ek) személyesen is átvehető(k) megbeszélés szerint.
Egyúttal jelezzük, hogy Szabóky Csaba: A Soroksári Botanikus Kert Lepkéi kötet (2013-i kiadvány) is kapható 2200 Ft-ért.
Beszámoló a rendezvényről:
A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Növénytani Tanszék és Soroksári Botanikus Kertje, valamint a Szent István Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár szervezésében mutattuk be október 18-án a BIODIVERZITÁS A SOROKSÁRI BOTANIKUS KERTBEN című kötetünket.
A művet Albert László, Benedek Lajos, Höhn Mária, Kecskés Ferenc, Köbölkuti Zoltán Attila, Lőkös László, Németh Csaba, Papp Beáta, Papp Viktor, Rimóczi Imre és Varga Nóra, mint szerzők valamint Pál-Fám Ferenc (nagygombák), Farkas Edit (zuzmók), Péter Erzberger (mohák) és Höhn Mária (harasztok) mint lektorok jegyzik.
A könyvbemutatóhoz szervesen kapcsolódott Dr. Buczkó Krisztina, a Magyar természettudományi Múzeum főmuzeológusának tanulmány-ismertetése a Retyezátban gyűjtött kovamoszatokról, mely a Studia Botanica Hungarica 47. kiadványában jelent meg.
A rendezvényre, melynek az Entz Ferenc Könyvtár adott helyet, több mint 60 érdeklődő jött el, akik a bemutató után megragadták az alkalmat, hogy az előadókkal, szerzőkkel, szerkesztőkkel beszélgessenek. Kiemelten örültünk annak, hogy a közönség soraiban sok fiatal kutatóval, tanulóval, érdeklődővel is találkozhattunk. Köszönet ezúton is Dr. Megyeriné Viola Andrea Könyvtár Igazgató Asszonynak és kedves munkatársainak a szíves vendéglátásért.
A megjelenteket Sallee-Kereszturi Barbara, a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság programvezetője, kommunikációs referense köszöntötte és ismertette a mű alkotóit, a megjelent felszólalókat.
Elsőként Dr. Hegedűs Attila, az MTA doktora, a SZIE KETK dékánja szívélyes megnyitó beszédben emelte ki a Kar és külső partnerek, így a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság közti együttműködés fontosságát. Dékán úr több érdekes “rekordot” ismertetett a bemutatott kötetből, melyek a Soroksári Kertet kiemelik más kertek közül, mégpedig Európa szerte. Növénygenetikusként az e szempontból érdekes növényekre is rámutatott, hangsúlyozta, hogy miként “hódították” meg a szárazföldet. De nem csak szakmai szempontból, hanem a Kar történetét nézve is hordoz a kiadvány érdekességeket, tudtuk meg, hiszen a kötet éppen a Corvinus Egyetem és Szent István Egyetem átmeneti időszakában készült el, így mindkettőre utal. A kötet mindenképpen arra buzdít, hogy a leírt, rögzített tartalmai alapján a Soroksári Botanikus Kertet magát is védjük, óvjuk.
A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság elnöke, Dr. Kovács Tibor köszöntőjében leginkább arra tért ki, hogy miként jött létre a kötethez fűződő együttműködés az Egyetem és munkatársai valamint a Társaság tagjai között. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság több mint tíz éve azt tűzte ki célul, hogy hazánkban (és az utóbbi időkben több határon át ívelő együttműködés keretében is) egy-egy kijelölt területen megállapítsa az ott fellelhető fajszámot, hogy minél több ott helyben előforduló fajról legyen tudomása a tudományos világnak és a helyi érdeklődőknek egyaránt. Az így elénk táruló helyi élővilág figyelemre méltó érték. Ezt a célt követik a Társaság által évről évre megszervezett Biodiverzitás Napok is, melyeknél a kezdetben 20-24 fő, míg most már akár 60-an is részt vesznek a felmérésekben, de volt már arra is példa, hogy 80 kutató végzett munkát egy-egy területen. Ezzel kapcsolatban merült fel az a gondolat és igény, hogy a Társaság érdekesebb területek meglévő, felmért adatainak publikációjában is vegyen részt, így járjon hozzá a diverzitás szélesebb körben történő megismertetéséhez. Erre kiemelten alkalmas egy ismert és látogatott, több funkciót is ellátó Botanikus Kert, így a Soroksári is. Az ilyen információ gazdag és tudományos értékű publikációk egy kiemelt területről ebben a formában még aránylag ritkák hazánkban. Ezért, amikor Dr. Höhn Mária, a Növénytani Tanszék és Soroksári Botanikus Kert vezetője megkereste a Társaságot a publikáció ötletével “az első kérésre igent mondtunk az együttműködésre… és ez a kooperáció nagyon jól sikerült”, összegezte Kovács Tibor a munka eredményeit. A közel 50 elismert szakértőt tömörítő Társaság elnöke kitért arra is, hogy ez a jó példa megihlethet még több hasonló kiadványt, hogy ezeket a lehetőségeket, a további együttműködéseket érdemes megfontolni, hiszen minden fél számára gyümölcsözőek. Végül utalt az eddig megjelent Soroksári kiadványokra is, pl. Szabóky Csaba tagtársunktól A Soroksári Botanikus Kert Lepkéi címmel (2013-ból), mely úgymint megtekinthető és megvásárolható volt a rendezvényen.
A programot levezető Sallee-Kereszturi Barbara, ezután Dr. Pócs Tamás akadémikust, professor emeritust néhány, professzor úr munkásságával kapcsolatos sarkalatos szám említésével kérte fel arra, hogy a művet mutassa be a jelenlévőknek. “Amikor Professzor úrnak átadták a Széchenyi díjat két évvel ezelőtt (sok más fontos díj után), akkor botanikai tevékenységét ‘szeretetre méltó tudományként’ értékelték” említette, majd kifejtette, hogy bár Pócs Tamás közel 130 000 növénypéldányt gyűjtött, több mint 140 a tudomány számára új növényfajt írt le és több mint 60 országot járt be, most, e rendezvény keretében mégis szakmai tudását, szeretetét a Soroksári Botanikus Kertre összpontosítja, hogy a Biodiverzitás a Soroksári Botanikus Kertben című kötetet megismertesse.
Dr. Pócs Tamás sok részletre kitérve, érdekes összefüggéseket feltárva mutatta be a művet, érződött, hogy szívesen forgatta, forgatja a 164 oldalas, számos gyönyörű felvétellel gazdagított és attraktív borítólappal ellátott kötetet. Kiemelte, hogy Magyarország területének közel 100%-a már emberi tevékenység befolyása alatt áll, ezért különösen fontos a génegyüttesek megőrzése az utókor számára, mégpedig kiemelten olyan területeken, ahol ez még lehetséges. Ebben az igyekezetben a Botanikus Kertek szerepe folyamatosan nő. A Soroksári Botanikus Kert 50 éves fennállása után az itt bemutatott mű tartalmát akár egy monitorozásnak is lehet nevezni és új benne az, hogy ennyire sokoldalúan sikerült egy Botanikus Kert kriptogám felmérése.
Professzor úr szerint fontos hangsúlyozni, hogy az emberi tevékenység által befolyásolt területeken, így nagyvárosok közelében is “van élet”, sőt a város területén, a város belsejében is, a részben megmaradt természetközeli, részben rekultivált területeken, melyekre több példát is felhozott, így például a Szűcs Péter által az almásfűztői ipartelep közelében végzett felméréseket. Van értelme az ilyen biodiverzitás kutatásnak azokon a területeken, ahol fragmenteket meg lehet menteni.
Pócs Tamás részletesen kitért az egyes tudományos tartalmakra is, és egyúttal sikerült átadnia a közönségnek, hogy a kötet mennyire érdekes és olvasmányos. Az hogy a kiadvány a természeti földrajzi viszonyokat részletesen taglalja, egyúttal minden fajról egy átlagos olvasó számára is értékelhető leírást ad és érdekes képanyagot is nyújt, azzal úgymond rögzítette a mostani állapotot, amire érdemes lesz figyelni 5-10 év múlva is, hogy mlyen hatásokra változik, gyarapszik, vagy csökken. Így például a klímaváltozás fényében is, hogy mennyire jelennek meg mediterrán fajok, vagy észlelhetőek más jellemző változások. Végül professzor úr felhívta arra is a figyelmet, hogy az emberi befolyás, a romboló tevékenység a legnagyobb kározó (jó (vagy éppen elrettentő példa erre) a magyar láprétek eltűnése, az invázív fajok térnyerése), viszont éppen az ember tevékenysége lehet a leghatékonyabb fenntartó is, éppen olyan élőhely-közösségeknél, melyek természetes viszonyok közt már nem sok helyen lelhetőek fel. A könyv így egyúttal sokrétű ajánló a tanuló diákság számára is.
Sallee-Kereszturi Barbara észrevételezte, hogy az, hogy sok fiatal arcot láthatnak most is a közönség soraiban, főképp a Tanszék érdeme, ami átvezet Dr. Höhn Mária tanárnő előadásához, ő az a személy, aki nemcsak a szerkesztői munkákat végezte közösen Dr. Papp Viktorral, hanem szerzőkét és lektorként is részt vett a mű létrejöttében. A Szent István Egyetem kertészettudományi Kar Növénytani Tanszék és a Soroksári Botanikus Kert vezetője rövid összefoglalóban világított rá a szerkesztési munkákra. A kutatások a gombákkal kezdődtek, ez Dr. Rimóczi Imre tanár úr nevéhez és több anekdotához is fűződik, és az évek során sok fiatal kutató munkásságával, élményeivel bővült, mindezért köszönet és elismerés jár. Kihangsúlyozta, hogy egy Botanikus Kertről szóló kötet nem szólhat csak a szakmai közönségnek, az oda látogató érdeklődő “nem kriptogámusok” is meg kell hogy értsék, és ez kihívásokat is jelentett a szerzők, szerkesztők, így Höhn Mária számára is. A jövő sok munkát és így terveket is rejt a még kiadásra váró művekre való tekintettel, ez jó hír és várományos feladat a mostani kötetek forgatóinak számára is.
Említésre került még, hogy a kötet gazdag képanyag összeállítása főleg Dr. Papp Viktor nevéhez fűződik. A technikai szerkesztő Szita Éva, a borítóterv Fetykó Gábor Áron és Fetykó Kingának köszönhető. Ezt a köszönet Sallee-Kereszturi Barbara mindenki nevében a rendezvény keretében is minden érdeklődő előtt át kívánta adni.
A könyvbemutatóhoz csatlakozott egy, a Retyezát-hegység kovamoszatairól szóló kriptogám kismonográfia a Dr. Buczkó Krisztina szerzőségében, ezzel az együttműködésünket külső partnerrel is bemutatva. Ezt a művet is Dr. Pócs Tamás professzor úr méltatta, mint sok éves komoly nehéz munka eredményét, majd a szerző osztotta meg gondolatait a közönséggel. “Ismerni és szeretni az ugyanaz” vélte Buczkó Krisztína, kitérve arra, hogy mennyire nehéz volt ezeket a fajokat megismerni, melyek nagyon különböznek a Magyarországon előfordulóktól. A kutató-szerző viszont meg szerette volna ezt a tudást osztani, ezért a monográfikus mű. A dolgozat keletkezésénél kiemelten a jó és szeretetteljes együttműködést a tanszék vezetőségével hangsúlyozta ki a szerző, az együttgondolkodást arról, hogy miként lehet ezeket a tartalmakat egy nagyobb közönség elé tárni. A szerző lelkesedése kétség nélkül átragadt a közönségre is és remek kiinduló pontot adott a további szerzők-közönség beszélgetésekre.
A rendezvény hivatalos része köszönettel zárult, mint a felszólalók, a könyv szerzői és tervező, valamint a szervezők és végül, de nem utoljára az érdeklődő közönség felé. Sallee-Kereszturi Barbara a rendezvény zárógondolatként fogalmazta meg, hogy itt a rendezvényen és a kiadvánnyal kapcsolatban egyben egy régi tartalomra is fény vetülhetett, nagyobb távlatokból: a kertekre, mint olyanokra, létesítésükre, ápolásukra. “Talán olvasták a hírekben, világszerte mozgalom most, hogy városokban, vidéken több kert, szebb kert, jobb kert jöjjön létre, hogy közösségi kertekben gondolkodnak, és ezek minőségi javításán munkálkodtak”, fejtette ki. Mint kifejtette, a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság célja, hogy ezek a tevékenységek minél tudatosabban a biológiai sokféleség gyarapítására irányulhassanak, ehhez a Társaság folyamatosan keres érdeklődőket, partnereket. Nem biztos, hogy minden kert eléri egy Botanikus Kert sokféleségét, de e kertek és az ezzel kapcsolatos kiadványok, mint a bemutatott Biodiverzitás a Soroksári Botanikus Kertben kötete, ihletőek lehetnek, és ösztönözhetik azok tevékenységét, akik a Biodiverzitás tartalmát minden szinten tovább szeretnék adni.
A rendezvény kötetlen beszélgetésekkel és fogadással zárult, alkalmat adva a kötetek megvásárlására, dedikáltatására is.