Alapító tagok

Dr. Kovács Tibor elnök

Zoológus, természetvédelmi szakértő. 1965-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológia-földrajz szakán diplomázott és 2003-ban PhD fokozatot szerzett ökológiából. Jelenleg természetvédelmi szakértőként dolgozik, szakterülete a herpetológia és környezetvédelmi hatástanulmányok készítése.

Kecskés Ferenc

1959-ben született Budapesten. 1984-ben szerzett biológia-kémia szakos középiskolai tanári diplomát az ELTE-n. A terepbiológia, különösen a botanika iránti érdeklődése az egyetemi évekre vezethető vissza, ahol Dr. Seregélyes Tibor vezetésével ismerkedett meg hazánk növényeivel, vegetációtípusaival, a természetvédelmi szempontú flóra- és vegetációkutatás módszereivel, valamint a természetfotózással. Az egyetem elvégzése után volt iskolájában, a Táncsics Mihály Gimnáziumban kezdett tanítani, majd néhány évet a KÉE Növénytani tanszékén volt tanársegéd. 1997-ben visszatért a gimnáziumi oktatáshoz, ma a „Táncsics” jogutód intézményében a Budai Középiskolában tanít. A tanári munka mellett lehetősége volt távoli tájak élővilágának a megismerésére (Mongólia, Kuba, Kelet-Afrika, Peru, Grönland, stb.). Sáfrány József rendező-operatőr oldalán részese lehetett több hazai és külföldi táj élővilágát bemutató ismeretterjesztő film elkészítésének. Terepbotanikai kutatásokban is részt vett, vesz – Balaton-felvidék Nemzeti Park létrehozása, Budapest védett területeinek (Naplás-tó, Palota-sziget, Tétényi-fennsík) kutatása, Intenzív Botanikai Adatgyűjtés (IBOA), Magyarország Élőhely-térképezési Adatbázisa (MÉTA), European Nativ Seed Conservation Network (ENSCONET), stb. Az elmúlt évtizedek során szerzett ismereteit, tapasztalatait osztja meg tanórákon, órán kívüli foglalkozásokon és nemcsak iskolás korosztálynak szóló ismeretterjesztő tevékenységek során.

Dr. Ábrahám Levente 

Zoológus, természetvédelmi szakértő. 1960-ben született Dudaron (Veszprém megye). Felsőfokú tanulmányait Pécsett és Szegeden végezte. Általános iskolai és középiskolai biológia-földrajz szakos tanár. Egyetemi doktori fokozatot Pécsett, PhD fokozatot Szegeden szerzett természetvédelmi ökológusként. Jelenlegi munkahelye a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár. Fő kutatási területe a gerinctelen állatok (Neuropterida és Lepidoptera) vizsgálata. A Kaposvári Egyetem Természetvédelmi Tanszékén címzetes egyetemi docensként tanít, a biomonitoring, alapállapot-felmérés és modellezés című tantárgy felelős oktatója. Több természetvédelmi szervezet tagja, Pro Natura emlékplakett kitüntetettje. A Natura Somogyiensis folyóirat szerkesztője, a Natura Somogyiensis 13. kötetében jelentek meg a Magyar Biodiverzitás Napok első rendezvényeinek tanulmányai. 

 Dr. Kutasi Csaba

Entomológus-muzeológus. 1970-ben született Oroszlányban. Budapesten a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen szerzett diplomát kertészmérnökként, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tanárképző Intézetében kertészmérnök-tanárként végzett. 2005-ben doktori fokozatot szerzett (PhD) a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán. 1995-től dolgozik Zircen, a Bakonyi Természettudományi Múzeumban. Szakterülete a bogarak (Coleoptera) főként a futóbogarak (Carabidae) faunisztikai és ökológiai kutatása a Kárpát-medence természetes és agrár élőhelyein.

Dr. Lanszki József 

Agrármérnök, természetvédelmi szakmérnök. A Kaposvári Egyetem Természetvédelmi Tanszékének tudományos főmunkatársa. Elsősorban ragadozó emlősfajok kutatásával foglalkozik.

Dr. Morschhauser Tamás

Botanikus-ökológus, a biológiai tudományok kandidátusa. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet Növényrendszertani, Geobotanikai Tanszékének egyetemi docense. Munkaköre: oktatás, kutatás, pályázatírás, laborvezetés, szakmai témavezetés, bírálat, lektorálás, természet- és környezetvédelmi botanikai szakértés, terepgyakorlat-vezetés. Szakterülete a botanikai alapú területminősítés és értékelés.

Dr. Papp Beáta

Botanikus, 1965-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológia szakán szerzett diplomát és 1996-ban PhD fokozatot nyert növényrendszertanból. 1989-től a Természettudományi Múzeumban dolgozik, mint a mohaherbárium kurátora. Szakterülete a mohászat és természetvédelem. 2004-től az Európai Mohavédelmi Bizottság tagja. 2005-ben Pro Natura díjat kapott. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Program országos mohamonitorozását vezeti. Számos nemzetközi együttműködésben, EU-s projektben is részt vesz/vett (akadémiai együttműködések, EDIT, SYNTHESYS).

 Dr. Ronkay László

Biológus. Diplomáját és doktori fokozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte. A Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának kutatója. Szakterülete a nagylepkék, elsődlegesen a bagolylepke-alkatúak taxonómiai, zoogeográfiai és konzervációbiológiai kutatása, monografikus feldolgozása az eurázsiai és észak-afrikai faunaterületen. 

Dr. Ronkayné dr. Tóth Mária

Biológus. Diplomáját a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, a PhD fokozatot az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte. Az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai tanszékének adjunktusa. Kutatási területei a prém- és szőrhatározás, a ragadozók táplálkozásökológiája, az urbanizálódó élővilág.

Rozner György

Budapesten született 1962-ben. A Pannon Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát 1991-ben. Jelenleg természetvédelmi őrként dolgozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságon. Szakterülete a szitakötők és bogarak.

Rozner István

1936-ban született Budapesten. Természettudomány-tanárának köszönhetően már korán érdeklődést mutatott a coleopterológia iránti, tanulmányait a Petőfi Sándor Gimnáziumban végezte. A Scarabaeoidea-k (lemezescsápúak) mellett érdekelték a Chrysomelidae-k (levélbogárfélék), a Histeridae-k (sutabogarak) és a Silphidae-k (dögbogárfélék) is. Számos gyűjtőexpedíción vett részt Grúziában, Iránban, Szíriában, Egyiptomban, Törökországban, Algériában, a Kanári-szigeteken, Spanyolországban, a Balkán országokban és Ausztráliában. Az 1980-as években végezte kutatásait Erdély bogárfaunájáról, különös tekintettel a Scarabaeoidea családra. Számos fontos faunisztikai projektben vett részt a magyar nemzeti parkokban, egyike a legaktívabb magyar bogarászoknak. 1971 óta tagja a Magyar Rovartani Társaságnak, 1982 óta pedig vezetőségi tagja. Coleoptorológiai eredményeinek elismeréseként 1986-ban Frivaldszky-érmet kapott. Megalakulása óta (1989) szerkesztője a Rovarász Híradónak, a Magyar Rovartani Társaság hírlevelének. 1997-ben a Román Rovartani Társaság meghívta tagjai közé. Igen jelentős bogárgyűjteménnyel (cca. 100000 példány) rendelkezik. A Magyar Természettudományi Múzeumból 2005-ben vonult nyugdíjba és azóta is folytatja rovartani kutatásait.

 Dr. Rudolf Kinga

Budapesten született. Egyetemi tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán biológus szakon végezte, majd a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karán Természetvédelmi szakmérnök másoddiplomát szerzett. 1995-óta dolgozik a Cserehátban, ahol növényökológiai és mikológiai kutatásokat végez. 1996 óta dr. Ország Mihály bioakusztikus munkatársaként részt vett a Magyar Nemzeti Állathangtár gyűjteményének fejlesztésében, számítógépes feldolgozásában, különböző állathangokat tartalmazó kiadványok (CD; CD-ROM; kazetta) készítésében. Dr. Ország Mihály és dr. Juhász Zoltán tudományos főmunkatárs vezetésével bioakusztikai kutatásokat is végzett: tücsökmadarak rokonsági kapcsolatait vizsgálta az énekelemek számítógépes hanganalízisével. Dr. Ország Mihály 2010-ben bekövetkezett halála óta ellátja az Állathangtár kurátori teendőit. 2006-ig a Pécsi Tudományegyetem nappali tagozatos PhD hallgatója volt. Jelenleg a Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutató Intézetében dolgozik, Bicsérden. Disszertációját makrogomba-közösségek és növénytársulások összehasonlító ökológiai vizsgálatából írta.

Dr. Szinetár Csaba

Zoológus, tanár. 1984-ben kapott biológia-kémia szakos tanári diplomát az ELTE-n. 27 éve dolgozik a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Állattani Tanszékén, illetve jogutódjain, jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetem Biológiai Intézetében. Számos intézményben és iskolatípusban oktatott és oktat zoológiát, illetve arachnológiát. Loksa Imre tanítványaként kezdett egyetemi évei alatt foglakozni a Kárpát-medence pókfaunájával, mely azóta is fő kutatási területe hazai és nemzetközi színtéren.

Takács Katalin 

A gödöllői Szent István Egyetemen végzett természetvédelmi-mérnök szakon. Gombaismerettel, gombahatározással foglalkozik, a honlap szerkesztője

.

Dr. Tóth Sándor

1932-ben született Kisterenyén. Az Egri Pedagógia Főiskola elvégzését követően Szegeden, a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karának levelező tagozatán szerzett középiskolai biológia-földrajz szakos tanári diplomát. Tardon és Hejőbábán tanított, majd két évtizedig, 1991-ben történt nyugdíjazásáig muzeológus, egyben a Bakonyi Természettudományi Múzeum első igazgatója volt. Szakterülete a kétszárnyú rovarok és szitakötők.

Scroll to top