Időutazás a Szentendrei-szigeten

Szentendrei sziget 001Decemberben újabb könyv jelent meg a botanikai művek sorában. Bőhm Éva Irén 104 oldalnyi terjedelemben gyűjtötte össze mindazt, amit a Szentendrei-sziget növényzetéről, és tájhasználatának történetéről tudni érdemes.

 

 

A Szentendrei-sziget tájtörténete című tanulmány részletes képet ad számunkra arról, hogy miképp formálódott át a számos kisebb-nagyobb szigetből álló, sajátos dunai archipelago arculata az emberi tevékenység és a természetes folyófejlődés következtében. Böhm Éva, akinek a nevét sokan ismerik botanikus körökben, igazán kitett magáért az archív adatok összegyűjtése terén. A könyvben már-már elfeledett helységnevek, dűlővé vált folyami mellékágak egész sora bukkan fel, s közben számos izgalmas részlettel gyarapodik az olvasó történeti tudása is. Megtudhatjuk belőle, hogy a török megszállás idején egész falvakat telepítettek ki magyar uraik azért, hogy lakóik ne tudják élelemmel ellátni az oszmán hódítók csapatait. Különösen izgalmas fejezet a hírhedt 1838-as Nagy Árvíz bemutatása, mely logikai sorrendbe szedi a kiváltó okokat, és feltárja előttünk a pusztító eseménysor anatómiáját, s benne a Szentendrei-sziget szerepét.

Szentendrei sziget 001

A történelmi ismereteken túl a szerző számba veszi a Sziget még fennmaradt – és meglepően sokszínű – természeti értékeit, melyek között kiemelkedő jelentőséget kapnak a dombhátakon a túlélésért küzdő homoki pusztagyepek.

A könyv megszületése fölött Szigetmonostor önkormányzata, és ezen belül is elsősorban a természetvédelem iránt messzemenően elkötelezett polgármestere, Molnár Zsolt illetve a projekt vezetője, Dukay Igor bábáskodott. A település sikeresen pályázott az Európai Unió HUSK-ETE forrására és Klímapark néven kétéves projektet tudtak elindítani szlovákiai partnereikkel. Ennek mintegy záróaktusaként jelenhetett meg a fenti könyv is. Különösen fontos számunkra, hogy a Klímaprojektet megelőzően egyesületünk tagjai végeztek előzetes biotikai feltáró munkát a Szigeten, Szigetmonostor határában, a Vízművek által betemetésre ítélt Vízkelő-tó megmaradása érdekében, a monostori önkormányzat felkérésére. A könyv Szigetmonostor önkormányzatánál szerezhető be, a Klímapark projektről pedig a http://climatepark.rec.org címen lehet többet olvasni.

Vélemény, hozzászólás?

Scroll to top