Egyesületünk Learning from landscape című uniós támogatású programjának negyedik gazdája volt Lengyelország. Május 17 és 20 között, a négynapos rendezvényen egy Poznańhoz közeli tájat vettük górcső alá.
Chorzępowo falucska, ahol a programban résztvevő skót, szlovén, erdélyi társainkkal együtt lengyel vendéglátóink elszállásoltak, a Warta folyó partján fekszik Sieraków városkától 8, Poznańtól pedig 80 km-re nyugatra. A tájat egyetlen egybefüggő erdő uralja, ami 90 km hosszan és 15 km szélességben terül el a jégkorszaki eredetű morénatavak által sűrűn telepettyegetett vidéken. Az természetes növényzet lombhullató és fenyő vegyeserdő lenne, de a kissé iparszerű, „németes” erdőgazdálkodás következtében zömében sorokba ültetett fenyvesekkel találkozhatunk itt.
Első napunkat a környékkel, ezen belül is főképp a Lutomi-tó melletti tanösvénnyel való ismerkedés töltötte ki. A tó körüli keskeny erdősáv rezervátumként maradt fenn, benne csodálatosan öreg bükkfákkal és erdei fenyőkkel. Az erdészet természetvédelmi szerepét erdész kollégák mutatták be, részben helyben, részben az igazgatóság oktatóközpontjában.
Hattyúfészek egy festői tó közepén
A Noteci-erdő 300 éves kiszáradt fája
A természetesség felméréshez Takács Viki koordinátor különleges módszert választott, egy kajaktúra keretein belül értékeltük a Miała folyócska természetességi szintjét a az MTA ÖBKI által kidolgozott adatlapok alapján. A kajaktúráról Dukay Igor különálló írását is közzétesszük.
Hétfőn a társaság egy tömörített biodiverzitás napon vett részt. A kijelölt terület egy hatalmas kiterjedésű tőzegláp volt, aminek felmérést a Poznańi Egyetem már korábban megkezdte. Élővilágának bemutatását Tadeusz Mizera professzor és munkatársai végezték el. A délről jövőknek, azaz nekünk és a szlovén csapatnak a tájkép meglehetősen egzotikus volt, hiszen tőzeglápokkal nálunk csak jégkorszaki refugium területeken lehet találkozni.
Tőzeglápon, egymás hátán
Tadeusz Mizera előadást tart a Lutomi-erdőben
Az utolsó napon a szállásadó falucska környékét jártuk be, és saját fotóink segítségével értékeltük a táj esztétikáját.
Ezúton is köszönetet kel mondjunk a lengyel vendéglátóknak, elsősorban Takács Vikinek, Tadeusz Mizerának illetve a vendégház tulajdonosainak, akik szó szerint bőségszaruval traktálták a 12 fős tanulói csapatot.