Páll-Gergely Barna malakológus, vagyis a puhatestűek kutatója a Társaságunk által szervezett korábbi biodiverzitás-napok résztvevője volt, azonban néhány éve egy japán egyetemen dolgozik, eleinte doktoranduszként, majd a fokozat megszerzése után posztdoktori ösztöndíjasként. A macutomói Sinsu Egyetem kutatója egy amatőr malakológustól, Hunyadi Andrástól kapott néhány apró csigahéjat, amelyekre Hunyadi a dél-kínai Kuanghszi tartományban gyűjtött talajminták átszitálása során bukkant. Az apró csigák összesen hét fajba tartoztak, melyek mind újnak bizonyultak a tudomány számára. Az eredményeket idén szeptember 28-án publikálták a kutatók a ZooKeys nevű folyóiratban.
Link a cikkhez: http://zookeys.pensoft.net/articles.php?id=6114
A hét faj közül kettő a világ jelenleg ismert legkisebb szárazföldi csigájának bizonyult. A kutatók feltételezése szerint az apró méret a kevés táplálékhoz vagy a szokatlan élőhelyhez való alkalmazkodás következménye lehet: e csigák sziklarepedésekben élnek, a rokonságukban pedig valódi barlanglakó fajok is akadnak. A legkisebb fajt, mely magassága 0,86 mm, Páll-Gergely a felesége után nevezte el Angustopila dominikae-nek. Az Angustopila nemet is Páll-Gergelyék nevezték el egy évvel korábban, ez a csiga szűk köldökére utalva „keskeny oszlopot” jelent. A rekord azonban nem volt hosszú életű. Egy holland és indonéz kutatókból álló kutatócsoport (Jaap Vermeulen, Thor-Seng Liew és Menno Schilthuizen) 48 borneói csigafajt írt le pár napja ugyanabban a folyóiratban.
Link: http://zookeys.pensoft.net/articles.php?id=6097
All seven new species
Az egyik, általuk felfedezett faj (Acmella nana) megdöntötte az Angustopila dominikae rekordját 0.6–0.79 mm-es héjmagasságával, így jelenleg az Acmella nana a legkisebb szárazföldi csiga. Páll-Gergelyék fajai a Pulmonaták (tüdőscsigák) közé taroznak, míg a borneói rekorder egy teljesen más rendszertani kategória, a Caenogastropoda tagja, melyek tengeri csigákkal állnak közelebbi rokonságban. Ennek megfelelően a szárazföldi tüdőscsigák között még mindig az Angustopila dominikae és egy másik faj, az Angustopila subelevata a rekorder.
Csomapupa, Sicradiscus
A gyergyószentmiklósi születésű kutató eddig körülbelül 70 tudományra új alfajt, fajt és nemet írt le. Némelyiknek szülőföldjére utalva székely vonatkozású nevet adott: a Csomapupa nem (génusz) tagjai Kőrösi Csoma Sándor kutatási helyétől nem messze, a Himalája délkeleti lejtőin fordulnak elő, míg a Sicradiscus nem nevében a székely tájnyelvben „apró”, „parányi” jelentéssel is bíró szikra tövet lehet felfedezni.