2014. június 15. és 20. között három hazánkfia egyikeként vehettem részt a nemzetközi -, magyar, szlovén, lengyel, román és skót szereplőket felvonultató – „Learning for Landscapes” elnevezésű, egymás természeti környezetét megismerő és értékelő programsorozat keretében a Skócia északkeleti felében megrendezett képzésen.
Első napunk főként utazással telt. Az edinburgh-i landolást követően skót barátaink mikrobuszukkal négyórás utazásra invitáltak a Skót Felföldön keresztül, hogy késő délutánra elérjük főhadiszállásunkat, mely Kintail régióban, Morvich település külterületén, a hegyek lábánál, egy folyócska mellett meghúzódó menedékházban volt. Útközben megtekintettük a kies Loch Ness-t, azonban a nevezetes szörny legnagyobb sajnálatunkra nem mutatkozott…
Szakmai programunk első napját egy kistelepülés, Auchtertyre általános iskolájában kezdtük, ahol a csemeték külön a mi számunkra rendezett kiselőadásban, rajzaik segítségével mutatták be a skót táj szépségeit és összetettségét. Ezt követően gyalogosan, Plockton mellett fedeztük fel a „The Plock” nevet viselő változatos természeti tájat egy jeles botanikus-ökológus, dr. James Merryweather segítségével.
A tengerparti élőhelyek rendkívül összetettek: a klasszikus sziklás parti sávon belül erdőfoltok, cserjések, orchideákban gazdag gyepek, lápok, hangamezők mozaikja alkotja a skót tájat. Nem számít ritkaságnak errefelé pl. a kereklevelű harmatfű, mely a gyepekben elszórtan található tőzegmohafoltokon mindenütt megtalálható. Az orchideák tömege ebben az időszakban hazai szemmel szinte felfoghatatlan.
Ezt követően a tengerpartot fedeztük fel. Apály idején elképzelhetetlen biomassza reked a szárazulaton: moszatok, hínarak, halak, csigák, kagylók, rákok, tüskésbőrüek rendezetlen összevissszaságába kaptunk feledhetetlen betekintést… Mindeközben természetesen a tengeri madárvilágot sem hagytuk figyelmen kívül.
A terepi programot követően szállásunkon előadást tartott Iain Turnbull, a Balmacara Estate igazgatója a helyben kialakult kisparcellás gazdálkodási módszer, az úgynevezett „crofting” mibenlétéről.
Második napunkat szintén egy iskolában, azonban most egy helyi gimnáziumban kezdtük. A földrajz fakultációs fiatalok és tanárnőjük bemutatták az általuk használt tájértékelési módszert és annak használatát. Ezt követően kávéval és ízletes süteményekkel vendégeltek meg minket. Terepi vezetőnk ezúttal Iain Turnbull volt, aki a „crofting” jelentőségét a maga valójában mutatta be, majd elvezetett minket egy különleges erdőterületre.
Az atlantikus tölgyes két legfontosabb ismérve, hogy egyrészt a tápanyagszegény környezetben igen lassan növekszik (tehát a 30-40 cm átmérőjű fák akár 130-150 évesek is lehetnek), másrészt a magas páratartalom miatt az azt kedvelő mohák és zuzmók lepik el a fákat. Egyedülálló látvány és élmény egy ilyen erdőben járni. Az estét ismét előadások színesítették: a Skócia partjainak közelében élő tengeri emlősöket, védelmüket, valamint a tengeri életközösségek fontosságát ismerhettük meg.
Harmadik napunkat Skye szigetén töltöttük. Turistahajóval látogattunk el a méltán híres Misty Isle öbölbe, ahol néhány tíz méteres távolságból figyelhettünk meg fókákat, valamint tengeri madárfajokat, mint például a szula, a lumma, a fekete lumma vagy az üstökös kárókatona. A tengerből kiemelkedő, ködbe vesző hegyek látványa lélegzetelállító volt. Délután egy különleges fás társulást tekinthettünk meg, a tengerparti mogyoróerdőt, melyet mogyoróbokrok és nyírfák sűrű szövedéke alkot. A napot ismét előadás zárta: a skóciai szirti sas védelmi programot ismerhettük meg egy helyi természetvédelmi őr tolmácsolásában.
Utolsó napunkon kettévált a nemzetközi csapat. Érdeklődési körünknek megfelelően hegyi túra, illetve további madármegfigyelés között választhattunk. A magyar csapat ez utóbbi mellett döntött. Skye szigetére visszatérve hódolhattunk a madarászok körében népszerű „seawatching”-nak. A Skóciában töltött napok alatt összesen 74 madárfaj megfigyelését rögzítettük, köztük olyan kifejezetten tengeri nyílt vizekhez kötődő különlegességeket, mint az atlanti vészmadár vagy az északi sirályhojsza.
Ezúton fejezzük ki köszönetünket skót vendéglátóinknak, s örömmel tekintünk elébe a partnerségi program folytatási lehetőségeinek előkészítésének.