Joom!Fish config error: Default language is inactive!
 
Please check configuration, try to use first active language

 Biodiverzitasnap.hu - Fiatalok megfigyelései a pesterzsébeti Újtelepi Parkerdőben (Kiserdő)
EU_logo
 
 
fm logo
 
 
Hajós címer
 
 
Kapos Ternero logo
 
 
KOMETA logo
 
 
FINO FOOD kft
 
 
edf demasz kicsi1
 
 
XVI kerulet logo
 
 
logo
 
 
cimer cserkut
 
 
wildhorse energy
 
 
Drava kavics es beton
 
 
zoldszigetlogo
 
Klimakorlogo 1
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
There are no translations available.

rádiótelemetria2töm kicsi

Kameracsapda, gipszbe öntött lábnyomok, szőrcsomók és madarászás - A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság „Természetvédelmi célú biodiverzitás-monitorozás” pályázata (NTP-MTTD-15-0212) számos izgalmas és a fiatalok számára újszerű tartalmat, egyúttal szakmai felkészültséget közvetít, és a biológiai sokszínűség felértékelését szorgalmazza. Természetesen nem csak a tanteremben!

A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság középiskolásoknak kiírt, tehetséggondozó programsorozatában Patkó Lászlót, a Szent István Egyetem vadbiológusát kérte fel, hogy tartson előadást a hazai vadbiológiai kutatásokból és tartson emlőstani terepgyakorlatokat a Than Károly Ökoiskola diákjai számára, a pesterzsébeti Újtelepi Parkerdőben.

Január 15-én 77 diák kapott lehetőséget arra, hogy részt vegyen az „Ízelítő hazai konzervációbiológiai kutatásokból” ismeretterjesztő előadáson. Két vetítővásznon figyelhették a vadbiológiai témájú diaképeket, amelyeket az előadó gondosan állított össze. A terepi gyakorlatokhoz kedvcsinálóul előzetes ízelítőt kaptak a rádiótelemetriás nyomkövető módszerből. A diákok érdeklődésének felkeltése a terepi emlőskutató programok iránt, a hazai ragadozók, kisemlősök, kiemelten a veszélyeztetett fajok bemutatása, programajánló. Megtudtuk, hogy mit jelent a konzerváció, hogyan kapcsolódik a biológiai sokféleség fogalmához. A diákokat meglepte a denevérfajok magas aránya a hazai emlősfajok számának tekintetében. A hazai és európai példák bőséges bemutatásával sikerült szélesíteni a diákok látókörét. A megfigyelési, és kutatási módszerek megismerésére frontális kérdéseken keresztül vezette a diákokat. Az előadás megerősítette a fiatalok emlősvédelem iránti elkötelezettségét, felelősségérzetét.

rádiótelemetria2töm kicsi

Egy hét múlva, az elméleti ismeretek gyakorlati hasznosulásába kaptak betekintést a diákok. A rádiótelemetria emlősfajok térképezésében való alkalmazását szemléltette a szakember. Egy rádiófrekvenciás jelfogó készülék által kiadott csipogó hangok alapján, szimulációval lokalizáltuk az elrejtett jeladó nyakörv, jelképesen a befogott állat tartózkodási helyét. Megtudtuk, hogy ezzel a módszerrel megbecsülhető az emlősállat mozgástere, territóriumának nagysága.

Bőséges szemléltető anyag felhasználásával kaptak a diákok mélyebb elméleti alapokat és tanulták meg a különböző emlőskoponyák, fogazattípusok, ürülékek, agancsok, szarvak elkülönítésének szempontjait. A hazai kisemlős fajokról készült 50 darab színes, laminált fotó gazdagította a demonstrációs foglalkozást. Az eseményről a Kossuth Rádió munkatársa, Takács Ádám készített riportot, amelyet a http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2016-02-02 Trend-idők műsorában lehet meghallgatni.

agancsok szarvak töm kicsi

Kaptunk egy rövid kiképzést, a GPS készülékek használatára, majd csuklónkra tekerve, kellemes séta keretében, lábnyomok keresésére és megtalálási koordinátáik rögzítésére indultunk. A fagyott talajban régebbi nyomokat figyelhettünk meg, melyek többsége a helyiek kutyáinak lábnyomai voltak. Ezek a nyomok alkalmasak voltak arra, hogy gipszmodellel kiönthessük őket és tanulmányozhassuk a kutyafélékre jellemző sajátosságokat, mint például a hátsó lábujjak nyomai elérik az első ujjakét és a körmök mindig látszanak. Azt is megtudtuk, hogy a macskafélék lábnyomában is észlelhetünk karmokat, amikor az állat megcsúszik. A szakmai vezetés mellett kétoldalas, laminált terepi határozólapokkal tesztelhették a megszerzett tudásukat a diákok, önálló megfigyelés végzésével. A befagyott Erzsébet-ér jegére rakódott zúzmarában ötujjú lábnyomokat fedeztünk fel, amelyek tulajdonosa a szakember megállapítása alapján nyest. Fontos szempont volt a programtervben, hogy a fiatalok minél több, életnyomot ismerhessenek meg, ezért az ürülékek, táplálkozásnyomok alapján folytattuk a fajok azonosítását. a faj területen tartózkodásának bizonyító erejű mintája volt a csatorna partján megtalált nyestürülék. A nyílt gyepen az egyik diák apró, száraz növényi maradványokat tartalmazó ürüléket talált, amiből a mezei nyúl jelenlétére következtettünk. Nagy meglepetésünkre, fel is riasztottuk a nyulat, és talán fél percig követhettük szemünkkel, amint ami nagy sebességgel ugrálva szalad el. A nagyvadak közül az őz sötétebb, nedvdúsabb ürülékeit találtuk meg több helyen is, a Kiserdő faji diverzitását növelve.

forgalom az etetőn töm kicsi

Újabb egy hét elteltével, az emlősök élvefogó és ölő csapdázás nem szelektív módszereibe kaptunk szemléletes betekintést. Egérfogók, hattyúnyakak, veszélyesen csapódó lábcsapdák, horgok működését és egy terület potenciális emlőseinek feltárásában való szerepét ismerhettük meg. A kíméletes, csalival működős élvefogó csapdák közül a különféle kialakítású és nagyságú ládacsapdákat, kisemlős varsákat szemlélhettük meg. Kellemes és kevésbé kellemes, erősen aromás illatú, házilag is elkészíthető folyadékokat szagolgattunk, amelyek az emlősök territórium jelölésre használt vizeletével azonos hatást váltanak ki az állatok odacsalogatásához. Méretes dobozban gyártott, régi típusú és modern kameracsapdákat is bemutatott számunkra Patkó László. A két terepi programon három egyetemi hallgatója is segédkezett.

Az előző heti lábnyomöntést ezúttal a diákok önállóan is kipróbálhatták. Számukra tetszetős, friss, sárba süppedt lábnyomot kerestek, gondosan ügyelve a mennyiségekre, tálban, kisebb virágkaspóban keverték össze a hozott vizet és a gipszet. A képlékeny masszát kiöntve, fél órányi várakozás után kerti ásóval emelték ki a megszilárdult nyomot. A zavaró sárdarabokat egy közeli pocsolyában mosták le. Természetesen minden szabad percet kihasználtunk, hogy további fajok jelenlétére utaló nyomokat találhassunk.

Izgalmas kihívással néztünk szembe a következő, esős terepi programon. Patkó László előkészítette a gyerekek számára a kisemlősök kutatására alkalmas szőrcsapdákat. Ehhez PVC csövekre, körfűrészre, ráspolyra volt szükség. A helyszínen finomítottunk a nyílások kivágásain, amelyekre festőragasztót valamint kétoldalú ragasztót helyeztünk. Alkoholos filctollal sorszámot kapott 25 darab szőrcsapda, amelyekbe ezután a napraforgó magon kívül illatos, színes, a rágcsálók csalogatására alkalmas élelmet töltöttünk. A csapdákat 20 méterenként rejtettük el, az Erzsébet-csatorna partját kísérő keskenylevelű ezüstfák alkotta bozótos alá, a kúszó borostyán levelei közé, vagy éppen fák tövében, enyhén besüllyesztve azokat a talajba.

csapda1

Ezután, az újabb izgalmas feladatunk a kameracsapda beüzemelése, és lopásmentes kihelyezése volt. A helyszíni bejárások alkalmával felmerült néhány potenciális helyszín, ahol a látott csapák alapján számíthattunk emlősmozgásra. A kamerát ligetes területen, egy fatörzsön rögzítettük, kisebb fadarabokat beékelve, enyhén megdöntve a talaj irányába. A feszítőhevederen kívül acélsodronnyal biztosítottuk. Innen néhány méteres körzetben beetetést alkalmaztunk, azaz marha lábszárcsontot szórtunk szét, az ágakra zacskóba csomagolt csalit kötöztünk.

Patkó László előadás1 kicsi

A kamera infravörös érzékelője minden mozgásra elindítja a felvételrögzítést. Ügyeltünk arra, hogy falevelek ne lógjanak be a kamera elé, ezért ágvágóval a zavaró gallyakat eltávolítottuk. A felvételek azt tanúsítják, hogy, eddig nem észlelt, újabb emlős, a vörös róka került fel a Kiserdő fajlistájára.

A szőrcsapdák kihelyezése is eredményesnek bizonyult. Kettőbe ragadtak bele fedőszőrök, -a kisemlősök számára fájdalmatlanul- miközben a szotyit fogyasztották.

A terepi felmérés eredményeit emlősmonitorozó naptárban kívánjuk rögzíteni, az azonosítás és mintagyűjtés többféle módszerének és közösen összeállított jelkulcsok feltüntetésével. pl. L-láttam az állatot, H-hallottam, Lny-lábnyom, Ü-ürülék, K-kotorék, F-fészek, Tny-táplálkozásnyom, Sz-szőr, D-dagonya. Mintavételezés módja:TB- rendszeres terepi bejárás, SZ- lyuk-és túrásszámlálás, OE- odútelep ellenőrzése, ÉCs- élvefogó csapdázás, LÖ- lábnyom kiöntése gipsszel, SzCs- szőrcsapdázás, KCs- kameracsapdázás, KE- köpet elemzés.

Összességében, a Than Károly Ökoiskola 90 diákja, 5 kollégája, a Szent István Egyetem 3 hallgatója vett részt a Kiserdő emlősfaunájának közös feltérképezésében.

Az eseményeket közösségi oldalunkon is követhetik. Facebook: Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság