Joom!Fish config error: Default language is inactive!
 
Please check configuration, try to use first active language

 Biodiverzitasnap.hu - Fenyegeti-e a hibridizáció az Északi-sark karizmatikus ragadozóját?
EU_logo
 
 
fm logo
 
 
Hajós címer
 
 
Kapos Ternero logo
 
 
KOMETA logo
 
 
FINO FOOD kft
 
 
edf demasz kicsi1
 
 
XVI kerulet logo
 
 
logo
 
 
cimer cserkut
 
 
wildhorse energy
 
 
Drava kavics es beton
 
 
zoldszigetlogo
 
Klimakorlogo 1
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
There are no translations available.

Polarbrown-1A jegesmedvéket (Ursus maritimus) a globális felmelegedés vesztesei között tartjuk számon, ráadásul a róluk szóló hírek általában a szélesebb közönséghez is eljutnak. Az utóbbi időben felbukkantak hírek a jegesmedve és a grizzly (amerikai barnamedve - Ursus arctos sspp.) közötti hibridizációról, amit sokan egy újabb fenyegető veszélyforrásként értelmeztek. Kicsit utánajártunk, mi a valóság emögött.

Először is fontos tisztázni, hogy a sokkal szélesebb ökológiai tűrésű barnamedve és a specialista jegesmedve milyen fokon áll rokonságban egymással. A legidősebb ismert jegesmedve-fosszília egy mindössze 130-110 ezer éves állkapocs. A hasonló leletek alapján a jegesmedvék fogazatában az utóbbi 10-20 ezer évben is jelentős változások mentek végbe. Ma már azonban a molekuláris vizsgálatok segítségével sokkal részletesebb képet nyerhetünk a medvék leszármazásáról. A mitokondriális DNS alapján a két faj körülbelül 150 ezer éve izolálódott a barnamedvék egy északi populációjából, ez alapján tulajdonképpen csak egy igen specializált barnamedvének tekinthető. Hasonló eredményt hozott bizonyos sejtmagi gének elemzése is, de ez a különválást 600 ezer évvel ezelőttre tette. A genom egészének összehasonlítása alapján viszont úgy tűnik, hogy 4-5 millió éve létezik egy többé-kevésbé elkülönült jegesmedve leszármazási vonal.

Polarbrown-2

Hogyan lehetséges ez? Valószínűleg az utolsó eredmény közelíti meg legjobban a valóságot. A genom egyes részeire jellemző nagyfokú hasonlóság pedig arra utal, hogy a két faj sohasem szeparálódott egymástól teljesen. Az elmúlt 5 millió évben hidegebb és melegebb periódusok váltakoztak, és a sarki jég visszahúzódásával a jegesmedvék egy része délebbre kényszerült. Itt sor került barnamedvékkel való sikeres szaporodásra is, így mindkét faj génállományában megjelentek a másikra jellemző gének (introgresszió). A két faj közötti hibridizáció állatkertekben régóta ismert jelenség, de csupán 2006-ban ejtették el az első, genetikai módszerekkel is bizonyíthatóan hibrid példányt a szabadban. Dr. Steven C. Amstrup, a jegesmedvékkel foglalkozó egyik vezető szakértő szerint maga a hibridizáció nem jelent kiemelt veszélyforrást. A jegesmedvék tavaszi nászidőszakában a sarki jég még ma is viszonylag kiterjedt, ami lehetővé teszi a két faj viszonylagos elkülönülését, hiszen a jegesmedvék a befagyott tengeren, míg a grizzlyk a szárazföldön párzanak. Sokkal nagyobb gond, hogy a jégtakaró visszahúzódása miatt a jegesmedvéknek nem jut elég táplálék, és az élőhely visszaszorulása, a táplálékhiány a populációk sokkal jelentősebb hanyatlásához vezet, mint a barnamedve-gének alkalomszerű párzásokból adódó felbukkanása a jegesmedve-genomban. Mint látható, ez a jelenség a múltban is többször előfordult, és a jegesmedvék mindezidáig jól felismerhető fajként túlélték.

Irodalom:

Interjú  Dr. Steven C. Amstruppal: http://www.polarbearsinternational.org/about-polar-bears/what-scientists-say/polar-bear-grizzly-hybrids

Cikk állatkertben született hibridekről: http://honisoit.com/2012/08/polar-peril/

Hasznos Wikipedia oldalak:

https://en.wikipedia.org/wiki/Ursid_hybrid

https://en.wikipedia.org/wiki/Grizzly%E2%80%93polar_bear_hybrid

https://en.wikipedia.org/wiki/Polar_bear