Joom!Fish config error: Default language is inactive!
 
Please check configuration, try to use first active language

 Biodiverzitasnap.hu - Ritka álskorpió Mátyásföldről
EU_logo
 
 
fm logo
 
 
Hajós címer
 
 
Kapos Ternero logo
 
 
KOMETA logo
 
 
FINO FOOD kft
 
 
edf demasz kicsi1
 
 
XVI kerulet logo
 
 
logo
 
 
cimer cserkut
 
 
wildhorse energy
 
 
Drava kavics es beton
 
 
zoldszigetlogo
 
Klimakorlogo 1
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
There are no translations available.

álskorpió kicsi

Mátyásföldön zajló kertfelmérő programunk újabb állomásaként Novák János végzett talajzoológia felmérést szeptember első hetében. Egy kevésbé ismert ízeltlábú csoport, az álskorpiók egyik ritka képviselőjét találta meg.

Az álskorpiók rendje a pókszabásúak osztályába tarozik (Arachnida: Pseudoscorpiones), mintegy 3300 fajukat ismerjük, és a sarkvidékek kivételével az egész földön elterjedtek. Rejtett életmódú ragadozók, főleg atkákkal, ugróvillásokkal és más, apró ízeltlábúakkal táplálkoznak. Avarban, fakéreg alatt, mohapárnákban és emberi környezetben egyaránt találkozhatunk velük, más fajaik madár és emlősfészkekben is előfordulnak, megint mások pedig barlangi életmódhoz alkalmazkodtak. Nevüket skorpiókra emlékeztető testfelépítésükről kapták, ugyanis szintén rendelkeznek ollókkal, viszont utótestük végén nincs méregtövisük.

álskorpió kicsi

A különböző álskorpiófajok testmérete 1 és 12 mm közötti skálán változik, Magyarországról közel 50 fajukat ismerjük. A kertfelmérés során a kevésbé ápolt, több természetes búvóhelyet rejtő Táncsics utcai kertben előkerült példány egy ritka faj, a Chernes hahni, melynek több példányára a kertben található növényi törmelékek között sikerült rábukkanni. A palearktikus elterjedésű fajnak Magyarországon eddig csak két előfordulási helyét ismertük, a Hortobágyi Nemzeti Parkot és a Bátorligeti Őslápot. Figyelembe véve azonban a hazai álskorpió-fauna alacsony feltártságát és a faj széles elterjedési területét, előfordulása Budapesten nem meglepő, mindazonáltal igen érdekes. Továbbá kiválóan reprezentálja, hogy egy kevésbé gondozott, természetesebb állapotú kert biológiai sokfélesége általában jóval gazdagabb és meglepő ritkaságokat is rejthet, mint egy teljesen karbantartott, „mesterségesebb” környezet jelentő kerté.