Joom!Fish config error: Default language is inactive!
 
Please check configuration, try to use first active language

 Biodiverzitasnap.hu - 100 növényfaj kertenként
EU_logo
 
 
fm logo
 
 
Hajós címer
 
 
Kapos Ternero logo
 
 
KOMETA logo
 
 
FINO FOOD kft
 
 
edf demasz kicsi1
 
 
XVI kerulet logo
 
 
logo
 
 
cimer cserkut
 
 
wildhorse energy
 
 
Drava kavics es beton
 
 
zoldszigetlogo
 
Klimakorlogo 1
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
There are no translations available.

Primula vulgarisSzáz körüli a növényfajok száma mátyásföldi kertekben. Egy trópusi esőerdő egy négyzetkilométernyi területén 2000-3000, egy hazai erdőben, például egy cseres-tölgyesben 30-80 növényfaj fordul elő. Hány növényfaj lehet egy kiskertben?

Erre a kérdésre kereste a választ Kecskés Ferenc és Penksza Károly botanikus, a Táncsics és a Prodám utcában található két kert felmérése során.

Nyár elejére a feljegyzett fajok száma egy-egy kertben megközelítette a százat, a teljes fajlistában szereplők száma közelíti a százharmincat. A fajok jó része nem meglepő módon betelepített. Ezek részben távoli tájakról származnak, észak-amerikai eredetűek, mint az ezüstfenyő, vagy a duglászfenyő, kelet-ázsiaiak, mint például a nagy árnyékliliom vagy a kínai karmazsinbogyó. A beültetett fajok között akadnak azonban olyanok is, amelyek őshonosak hazánkban, sőt természetes populációik a törvény által védettek, ilyenek a hóvirág és a száratlan kankalin. A díszítő értékkel rendelkező fajok mellett természetesen előfordulnak termésükért tartott fajok is, mint például a dió, a mogyoró és a meggy. A növények másik része nem akaratlagos emberi tevékenység folytán, véletlen vagy spontán, szél, állatok, elsősorban madarak segítségével jutott a kertekbe. Egy kisebb rész az eredeti növénytakaró maradványa lehet. Ezeknek a fajoknak egy csoportja a gyomnövények közé sorolható, mint a vérehullató fecskefű, az útszéli zsázsa, vagy a piros árvacsalán. Vannak köztük agresszíven terjedő, idegenhonos, úgy nevezett inváziós növények, mint bálványfa vagy a kanadai aranyvessző. A másik csoport a természetes fajoké, amelyek lehetnek az eredeti növényzet túlélői, vagy a környék még megmaradt természetes, féltermészetes növényzetű helyeiről származó növények (ne feledjük, a közelben vannak a Mátyásföldi repülőteret és a Szilas-patakot kísérő rétek!). Köztük akadnak nyílt, száraz homokpusztákon élő igen rövid életű, úgy nevezett efemer fajok, mint a tavaszi ködvirág, a kakukkhomokhúr és erdőlakók is, például az erdei gyömbérgyökér. Összességében elmondható, az előzetesen feltételezett számhoz képest a közel száz faj jelenléte azt bizonyítja, hogy egy kisebb kert is változatos életformáknak adhat otthont. Ne feledjük, hogy a sokféle növény változatos állatvilágot tud eltartani, melynek felmérése jelenleg is nagy erőkkel folyik a két mátyásföldi kertben.